Emlékezzünk Tóth Ilonkára,
kivégzésének  63. évfordulójára

TÓTH ILONA

1932. október 23. - 1957. június 28.

„Az ember becsülete hosszabb lehet az életénél,

Mert az embert halála után visszahozni nem lehet,

De a becsületét igen.”

Bár Tóth Ilonka nem volt mezőtúri, de hozzám közel állt, hiszen ő szigorló medikaként segített engem, a fiatal ápolónő-tanulót Budapesten. Példát mutatott becsületből, emberségből. Szeretném az ő áldozatos fiatal életét megismertetni mindenkivel. Meghurcoltatása, szenvedése, kitartása nagy tiszteletet váltott ki bennünk, fiatalokban. A családja, s néhány történész sokat dolgozott azon, hogy a becsülete helyére kerüljön, s az ellene felhozott koholt vádakat semmissé tegyék. Álljon itt az ő története.

A következő írásom 2002-ben jelent meg Kaliforniában Szűcsné Horváth Erzsébet: Akikre büszkék vagyunk. címmel. Ezt az anyagot kiegészítettem az azóta kiderült új kutatásokkal. Álljon itt e megemlékezés az ő tiszteletére, kivel 1956-ban együtt dolgoztam Budapesten. A róla készült összeállításnál felhasználtam a személyes emlékeimet és a már megjelent, róla szóló írásokat.

Újságból vett idézet:

„Végtagjait megláncolva sétált, lábain vasgolyóval a négyszög alakú betonteknőben. A sarkokban, mind a négynél, felfegyverzett őr kuksolt, ugrásra készen.

Ki ez a törékeny lány? Miért őrzik ily eszeveszetten?"

A hetven főnél nagyobb elsőéves „Vargások” elözönlötték az Üllői úti Anatómia Intézet előadó termét.

A kiemelkedő teljesítményt mutató orvostanhallgatók Donáth professzor famulusai voltak. Ők tartották az első éves orvostanhallgatóknak, s nekünk első éves ápolónőknek is az elméleti és gyakorlati órákat. „Micsoda anatómiai tudás! Mikor tanulom én meg ennek, akár egy tizedét

Köztünk voltál te is Ilonka. Halk, de határozott hangod eljutott a lépcsőfokok legmagasabb padsoraiba. Egyszerű, értelmes mondataid előhozták az érdeklődést a tanuló nővérekből.

Donáth professzor úr nem választott maga mellé buta medikákat, medikusokat.

     S aztán jött az a hosszú ősz, az a csodálatos tizenkét nap. Mindenki hasznossá tette magát, képességei szerint. A hippokratészi eskü mindannyiunkat kötelezett.

***

Beléptünk a XXI. századba. Csend van. A fájdalom nem csitul 44 év után sem, mert a gyalázat kihúzza mellét! A brutalitást nem lehet szó nélkül hagyni még 10-20-100 év után sem.

Semmi SEM KÉPES megcáfolni a múltat.

Drága Ilonka!                                2000. július havában

ODAÁTRA

     Hosszú évek óta hurcolom képedet, mire megfogalmazódott bennem ez a levél.

Nem igaz, hogy Te vétettél a hippokratészi esküd ellen!

Nem igaz, hogy Te benzines injekciót a kezedbe vettél!

Nem igaz, hogy Te bicskával szíven szúrtál bárkit!

A felsorakoztatott dokumentumokat, melyet kivégzésedre felsorakoztattak, támadni lehet és kell! Igen, újra kell tárgyalni a Te semmisségi nyilatkozatodat.

Téged letartóztattak, hamis tanúkat állítottak.

A boncjegyzőkönyv hiányos, nem említik a sérült, hiányos ujjait, de a körülmetélést igen!

Dr. Györgyi Kálmán nincs már a posztján, aki gátlástalanul kimondta: Veled kapcsolatban minden törvényes volt.

Közönséges gyilkosnak tartott!

Új igazságtételt Neked Ilonka! Akit emberi, női mivoltodban megtapostak! Egy nő lelkét millió formában meg lehet tiporni. A fizikai erőszak ellen hogy is tudtál volna védekezni, mikor hárman-négyen rád ugrottak?

Hol vannak ezek a „fogdmeg” legények, akik kellő agymosásban részesültek, hogy bármilyen gaztettet végrehajtsanak?

Hol vannak bíráid, ügyészeid, kik a legkisebb lehetőséget sem adták meg a gyenge fizikumú lánynak a védekezésre?

Akaratbénító drogjaikkal rábírtak, hogy úgy beszélj, ahogy ők akarják!

Mit akartak?

Sárba taposni az 56-os forradalmat, a lelkes, lelkiismeretes fiatalságot. Kiállították a nagyvilág elé elgyötört, megkínzott testedet, hogy példát statuáljanak.

Kinek? Minek?

Tudod Ilonkám, - Pierre de Goulevain szavaival élve – „a bánat és a szenvedés erőt és értéket fejleszt ki bennünk.”

Búcsúlevelem utolsó mondatát szép magyar közmondásunkkal zárom:

„Késik az Isten, de nem felejt!”

Tóth Ilona története

A magyarországi 1956-os forradalom első napjaiban – ahogy ezt sokan tettük – a kis szigorló medika, Ilonka is, mentette, ellátta a sérülteket.

November 4.: A Péterfy Sándor utcai kórház igazgatója megbízza Tóth Ilonát, hogy a Domokos utcai tanácsakadémia épületében szükség kórházat rendezzen be, lássa el a beszállított sebesültek szervezési munkálatait az orvosi munka mellett.

Példásan ellátja feladatát, sőt, befogadja a bujkáló szabadságharcosokat, kapcsolatban áll Angyal Istvánnékkal, Obersovszkyékkal, az „Élünk” című illegális lap stencilezéséhez helyet biztosít.

November 19-én: este az erőszak ingyenélői rajtaütésszerűen elfogják és letartóztatják Tóth Ilonkát, a többiek elmenekülnek, de két hét alatt mindenkit begyűjtenek. Vád: „csak” forradalmárok bújtatása, röplapkészítés, Obersovszkyék befogadása.

Új vád: Tóth Ilona és társai november 18-án a közelben elfognak egy ólálkodó személyt, a nála lévő igazolvány fényképén ávós egyenruhában feszít.

A Fő utcai kopók szerint Tóth Ilona elaltatta az elfogott személyt, s utána sikertelenül benzint próbált fecskendezni a nyaki vénájába, ill. légbuborékot a szívébe.

Véleményem: Ha nem sikerült a befecskendezés, miért vádolják vele Tóth Ilonát?

Az állítólagos fecskendezés után Gönczi Ferenc – a felkelők parancsnoka –, aki a kórházban húzódott meg, megtaposta az áldozat nyakát, majd a másik vezér egyéniséggel, Gyöngyösi Miklóssal a vécébe hurcolták Kollárt, az ávóst, Tóth Ilona kezébe bicskát nyomtak, ezzel szúrja szíven az elfogottat, - tördeli a korabeli jegyzőkönyv.

Véleményem: Miért vitték Kollárt a vécébe? Szükségállapot idején első tennivalók között prioritása van a „kadaverek” elhelyezésére hely kijelölésnek.

Miért a bicska? Egy eminens szigorló orvos tudja, mit jelent a keringés összeomlása!

Gönczit azért ítélték halálra, mert megtaposta Kollárt, annak halálát okozta. Ezek után Tóth Ilona hiába használta a bicskát: az ember csak  e g y s z e r  tud meghalni.

Vagyis Tóth Ilona nem követett el gyilkosságot!

Ilonka eddig tagadott, majd hirtelen magára vállalta a szörnyű tettek sorozatát, mintegy akaratnélküli báb, akivel felmondatják a leckét. A vallomás kicsikarása előtt megkínozták, gyógyszeres kezelést, „agymosást” is kapott, de az édesanyjának kijuttatott vécépapíron azt üzente „Ártatlan vagyok, nem tehettem mást.”

Dr. Lambrecht Miklós a Péterfy utcai kórház patológusa 1963-ban szabadult a börtönből. Visszaemlékezéseiben elmondta, „hogy ott bent közszájon forgott, kihallgatói milyen furcsa ígéretet tettek Tóth Ilonkának. Amennyiben vállalja a gyilkosság színjátékát, megmenti társai életét.

 Tóth Ilona egyik vádlott-társával, Obersovszky Gyulával a bíróság előtt. Valamiért mindent beismert (Fotó: Wikipedia.org)

Ítélethozók

Dr. B. Tóth Matild által vezetett tanács, ahol a tárgyaló ügyész dr. Molnár György volt, az ülnökök Kócs Károly és Kolláthi Ferenc, a vádirat szerkesztő neve kitöltetlen.

A dörgedelem, a halálos ítélet kimondása Tóth Ilonára és társaira:

Megölték Kollár István rakodó munkást.

 

Bárki a megmondhatója, semmi nem indokolta, hogy ekkora szenvedéseken menjen át Tóth Ilonka, mert akit elpusztítottak, az már szóhoz sem juthat!

 

Tény: a perbeli Kollár nevelő anyja vallomása szerint csonka volt a fiú ujjperce (gyújtós aprítás közben vágta le).

 

A több oldalas, rendkívül részletes jegyzőkönyv – az állítólagos gyilkosság után két héttel – nem említi e fontos momentumot, de azt igen, hogy a holttest nemi szerve körül volt metélve.

 

Sem a vádlók, sem a vádlottak nem találkoztak a boncjegyzőkönyvvel, mely jogállamban elfogadhatatlan.

 

Dr. Szöllősi József ügyvéd, aki 1956 decemberében, mint ügyész járt a Fő utcán, az előzetes letartóztatásban lévők körülményeit ellenőrizte, fogva tartásuk meghosszabbítását kellett aláírnia. Sérelmezésére, hogy nem találkozott a fogvatartottakkal, a kihallgató tiszt megfenyegette, ha nem fogja a száját, könnyen ő is közéjük keveredhet..

Feljebbvalóinak jelentette, azok is leintették.

Az ügyész nem nyugodott bele a jogtalan eljárásba, hangot adott véleményének. Az eredmény: hamarosan kiebrudalják az ügyészségről.

 „Ezt nem kell aláírni. Piszlicsáré ügy, röpiratozás, stencil… Egy firkász, valami Obersovszky a kiagyalója, Tóth Ilona szigorló orvos terjesztette társaival. Ha szombatig nem lesz benne új fejlemény, akkor elengedjük őket”- mondta a vallató tiszt Szöllősinek.

 

Ezután megindult a tobzódó megtorlás, a kegyetlen ítélet: HALÁL!

 

Tóth Ilona

1932. október 23. – 1957. június 27.

 

 

 Az 1956 utáni perek egyik legismertebbje, a Tóth Ilona és társai elleni ügy.

Tóth Ilona 24 éves medikát (a képen balról a harmadik) halálra ítélték, és kivégezték. Forrás: KEYSTONE/Str

 

 

 

Kivégzési jegyzőkönyv:

„A bakó kötelességét azonnal teljesíti. A kivégzés megkezdésének időpontja I. r. Tóth Ilona elítéltnél 6 óra 37 perc. Az orvosok a halál bekövetkezését I. r. Tóth Ilona elítéltnél 6 óra 48 perckor megállapítják. Ezután a kivégzett holtteste 30 percen keresztül a bitófán függ. A tanács elnöke 30 perc után elrendeli a holttestnek a bitófáról való levételét.”

 

Rehabilitációs kérelmek

1990. : Dr. Veér András az Orvosi Kamara elnökének kérelmét elutasítják.

1990. : A Legfelsőbb Bíróság elutasítja Tóth Ilona féltestvérének kérelmét.

1992. : Dr. Balsai István igazságügy miniszter törvényességi óvást nyújt be, a Legfelsőbb Bíróságra. Igazságügyi orvosszakértői véleménnyel, valamint jogi érveléssel támasztja alá kérelmét.

Dr. Buris László egyetemi tanár a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója, nemzetközileg elismert egyéniség, 1992. augusztus 11-ei szakvéleményében teljes egészében megcáfolja Tóth Ilona kivégzésének alapjául szolgáló vádat és ítéletet.

Az alapvető hiányosságokat leírja a boncjegyzőkönyvben.

Dr. Kelemen és dr. Földes felületes munkáját részletesen taglalja.

Becstelen dr. Haranghy szakértői véleménye, akinek e boncjegyzőkönyvet a bíróság 1957 februárjában átadja felülbíráltra átadja: „[…] ha egy szakértői vélemény részrehajló, akkor az semmis.”

Egy emberélet bevégeztetett Haranghy aláírásával.

 

Az Igazságügy miniszter másik orvosszakértője, dr. Benedek István, aki megállapítja, hogy Tóth Ilonka hajdani igazságügyi pszichológiai vizsgálatából / minden halálraítéltnél kötelező / kitűnik, hogy nem következtethetünk elmebajra, vagy kóros elváltozásra, ha csak nem tartjuk annak a lány önfeláldozásra hajlamos mentalitását. A talpreflex hiánya a súlyos verés eredménye, szexuális megaláztatás, szerető édesanyjának bűnrészességben való vádolása, sokkolták Tóth Ilonát.

Az akaratbénító tabletták, injekciók adása mellett ő már nem tartható önálló egyéniségnek, amikor a pökhendi bíró kérdéseit feltette, s azokra válaszolgatott az ország-világ előtt bemutatott filmhíradóban.

 

Györgyi Kálmán dr., és Fábián János dr., 2000-ben az igazságügy miniszter óvására a „Törvény nevében” lesöprik és „ad acta” teszik Tóth Ilona igazságtalanul hozott perét.

„Tóth Ilona bűnösnek vallotta magát a bíróság előtt, tettét beismerte, tehát a bíróság ítélete megalapozott volt.” Írja ezt hazánk főügyésze 2000-ben.

 

Aztán Isten malmai tovább őrölnek…

 

Semmis Tóth Ilona elítélése

 

„A legfelsőbb Bíróság 2001. február 23-án semmissé nyilvánította Tóth Ilona, kivégzett szigorló medika egykori elítélését.

 

Tóth Ilonát 1957-ben ítélték halálra, az ítéletet 1957. június 27-én végrehajtották. Most a Legfelsőbb Bírói Testület és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésére az 1956-os évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvény alapján hozta meg végzését.”

 

 

Tóth Ilonka emlékezete

 

Tóth Ilonka emlékének több helyen is tiszteleghetünk.  Sírja Budapesten az Új köztemető 301-es parcellájában található. Életnagyságú mellszobra – Domonkos Béla alkotása – a budapesti Nagyvárad téren áll, a SOTE elméleti tömbjének bejáratánál, 2001 óta. 2002-ben a szülőföldjén, a XVI. kerületben posztumusz díszpolgárrá választották.  Dunakeszin és Diósdon utcát, Miskolcon 2006-ban orvos-szállót neveztek el róla. Budapest XVI. kerületében 2008. június 27-én, az Állás utca–Zöldséges utca kereszteződésében a saroktelek, ahol a SOTE előtti mellszobrának másik példánya áll, a Tóth Ilonka tér nevet kapta.

2005-ben dr. Körmendy Béla akadémikus és felesége létrehozta a Tóth Ilona Alapítványt azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence, minden évben egy megfelelő nemzettudattal rendelkező, kiváló szakmai és tanulmányi eredményeket elérő orvostanhallgatója Tóth Ilona-díjban részesüljön.”

Tóth Ilona szigorló orvos síremléke (Budapest, Új köztemető, 301-es parcella)

Tóth Ilona szigorló medika szobra a SOTE NET
(Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömb) bejárata előtt

Domonkos Béla: Tóth Ilona emlékmű, Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Orvos szálló, Miskolc